A megk�rdezett hozz��rt�k nagyj�b�l abban a t�nyben egyeztek meg, hogy min�l dr�g�bb ann�l jobb. V�lhet�en ez az esetek 70 sz�zal�k�ra igaz is, ha megb�zhat� gy�rt�t�l sz�rmazik a term�k. Akkor esetleg a legolcs�bbakkal nem is �rdemes foglalkozni? De igen, mert a halog�n izz�k f�nykibocs�t� k�pess�g�t �tlag k�t-h�romszorosan haladj�k meg m�g a legolcs�bb xenon-l�mp�k is.

A dr�g�bb xenon izz�k pedig az alapk�szletek k�pess�g�t m�lj�k fel�l legal�bb m�sf�lszeresen. Innen m�r �rthet�ek az �rk�l�nbs�gek. Tov�bb� m�g �lettartam �s haszn�lhat�s�gi f�l�nyt is maguk�nak tudhatnak a jobb min�s�g� (�s emiatt dr�g�bb) k�szletek. Rendszerint jobb a zavarsz�r�s�k is, teh�t a kocsi elektromos rendszer�t, a r�di�t kev�sb� zavarhatja egy jobb min�s�g� szett (zavar�s f�k�pp r�gebbi t�pus� aut�k, vagy r�gi r�di�k eset�n fordulhat el�). A dr�gas�g oka a xenonizz�k teljes�tm�ny�ben is keresend�, az 55 Wattosok a tapasztalatok szerint hosszabb �lettartam�ak, mint a 35 Wattos izz�k. �tlagosan egy norm�l izz� 2 �vet b�r ki megf�rad�s n�lk�l, ezt a legolcs�bb xenon is tudja. De az �lettartamr�l a v�llalt garancia is mes�l, hiszen aki 3 �vet mer v�llalni, annak a term�ke val�sz�n�leg t�nyleg kib�r annyit.

A xenon-szett �lettartam�ba �s a zavarmentes m�k�d�s�be a beszerel�s is szerepet kap. A xenon izz� traf�j�t az aut� elektronik�j�t�l messze kell elhelyezni, olyan helyre, ahol k�zvetlen vizet nem kap – az esetenk�nti sz�rt, meg felcsap�d� vizet b�rja. A traf� t�l meleg helyre sem ker�lhet, a beszerel�k szerint olyan helyet lehet v�lasztani, ahol a motor �zemi h�fok�nak el�r�sekor olyan meleg van, hogy az emberi k�z m�g b�rja.

A xenon szett v�laszt�sakor fontos szempont m�g, hogy az adott aut�ba beszerelhet� legyen. P�ld�ul a Volv�knak k�nyes az elektronik�ja, csak a legdr�g�bb szetteket lehet gond n�lk�l illeszteni. Elmondhat�, hogy min�l �jabb egy aut�, �s min�l bonyolultabb az elektronik�ja, ann�l nehezebb az ut�lagos xenon-k�szletet be�p�teni. Sok aut� m�g egy egyszer� izz�cser�re is „hisztisen” reag�l, hibajelet k�ld, lekapcsolja a vil�g�t�st – el�fordulhat ilyen BMW, Mercedes, VW modellekn�l. De rendszerint megoldhat�ak ezek az �sszef�rhetetlens�gi probl�m�k – ha a gy�ri rendszer nem fogadja be a xenon izz�t, akkor vibr�lva vil�g�t, hibajelet �r ki.

L�teznek aut�k, amelyekbe a fizikai beilleszt�s�rt kell megk�zdeni, s�t p�ld�ul az �j Ford Monde�kba a f�nysz�r�h�z kialak�t�sa miatt be se f�r a hosszabb xenonizz�. Az �jabb Volkswagenekbe,� BMW E46-ba �g�befog� adapter kell, ez tartoz�kk�nt v�s�rolhat� meg. De az Opel Astra G sem egyszer�, ott v�gni kell a m�anyagb�l, mert pip�s az eredeti stekker. Mindezzel egy�tt elmondhat�, hogy ha nincs a Monde�hoz hasonl� fizikai korl�t, akkor l�nyeg�ben minden fut� aut�t�pusba megoldhat� az ut�lagos xenon beszerel�se.