Par�d�s kocsi

A ZISZ 110-r�l sz�l� �r�s el�sz�r az Aut�-Motor 1998/1-es sz�m�ban jelent meg.

A reprezentat�v aut�k k�l�nleges kasztot k�pviselnek a n�gykerek�ek saj�tos hierarchi�j�ban. Rendszerint kis sz�ri�ban k�sz�lnek, a viszonylag alacsony �vi fut�steljes�tm�ny miatt hossz� �vekig szolg�lnak, formai kialak�t�suk ez�rt igen sokszor divatjam�lt, ugyanakkor k�l�nleges, egyedi. A veter�n korba l�pett luxuslimuzinok �gy m�g komolyabb kih�v�st jelentenek a gy�jt� vagy restaur�l� r�sz�re, az alkatr�szek �s a szakirodalom beszerz�se gyakran lek�zdhetetlen akad�lynak l�tszik, s ezt csak r�szben ellens�lyozza a t�ny, hogy ezen modellek a k�m�letesebb haszn�lat miatt motorikusan rendszerint fiatalosabb kond�ci�ban vannak.

K�l�n�sen igaz ez, ha az aut�t m�r akt�v kor�ban is titok �s misztikum �vezte, vagy ha a modell egy olyan orsz�gban sz�letett, amelyben az aut�k k�r�l saj�tos k�r�lm�nyek uralkodnak ma is. Egy biztos: az 1946-t�l gy�rtott ZISZ 110 csak �gy orosz, mint ahogy az �s-Moszkvics, a Pobeda, vagy k�s�bb a Csajka. A kisebb testv�rek sz�let�se k�r�li hathat�s seg�ts�gre itt is sz�ks�g volt, ez esetben a sajtol�lemezek �s a gy�rt�shoz sz�ks�ges egy�b szersz�mok egy h�bor�s seg�lyprogram keret�ben az USA-b�l �rkeztek (a Washingtonban vend�gesked� szovjet deleg�ci�nak olyannyira megtetszett a modell, hogy az amerikaiak az akkor m�r nem t�l n�pszer� aut� gy�rt�sor�t azon nyomban leselejtezt�k). A seg�ts�g eredm�nye l�tv�nyosnak mondhat�, ugyanis a reprezentat�v feladatokhoz �talak�tott, illetve az orosz viszonyokhoz „visszafejlesztett” ZISZ 110 megsz�lal�sig hasonl�t az 1941-es Packard 160/180 Super Eight sorozat�ra.

M�toszteremt�s

Egy d�lpesti v�llalkoz� telephely�n legal�bb annyira f�ltve �rzik az „�tkosban” Magyarorsz�gra ker�lt n�h�ny darab luxus ZISZ 110-es egyik�t, mint amennyire a benne utaz�kat vigy�zt�k hajdan�n. Tulajdonosa szerint az aut� R�kosi M�ty�s szolg�lat�ban �llt, b�r a bizony�t�kk�nt szolg�lat�ban �llt, b�r a bizony�t�kk�nt szolg�l� korabeli filmh�rad�b�l csak az der�l ki, hogy azon a bizonyos felv�telen a p�rtvez�r egy hasonl� modellel utazott. A ZISZ 110-est ugyanis minimum k�tf�le v�ltozatban gy�rtott�k: az utas beoszt�s�t�l f�gg�en k�sz�lt „mezei” �s reprezentat�v kivitelben. D�szszeml�kre �s a p�rtvezet�k n�p el�tti leveg�ztet�s�re term�szetesen k�sz�lt „integet�s”, kapaszkod�kerettel, mikrofon�llv�ny r�gz�t�s�re �s csatlakoztat�s�ra alkalmas szerelv�nyekkel ell�tott, lehajthat� tetej� v�ltozat is.

A legfels�bb vezet�st szolg�l� darabokat igen egyszer� megk�l�nb�ztetni a mezei p�ld�nyokt�l, egyszer�en m�rlegre kell �llni vel�k. Az alapmodell mintegy 2450 kg-os saj�t t�meg�vel szemben az alaposan megvastag�tott �s er�s�tett v�ltozatok majd n�gy tonn�t nyomnak. A tetemes s�lyfelesleg fellel�s�re j� p�lda az oldal�vegek kivitelez�s�nek �sszevet�se: m�g az egyszer�bb darabokn�l elegend� az ablak mozgat�s�ra egy szokv�nyos ablakemel�, addig a m�sik v�ltozat k�zel t�z centi vastags�g� �vegt�bl�j�t m�r csak egy olajemel�vel kombin�lt szerkezet k�pes emelni-s�llyeszteni. Az ablakok mellett a k�rpitoz�s, az �l�skialak�t�s, a vezet�t �s az utast elv�laszt� �vegfal, a z�szl�tart� rudacsk�k, vagy a nagy teljes�tm�ny� reflektor alapj�n lehet eld�nteni, melyik modellel is �llunk szemben. Az alapv�ltozat sz�mos darabja m�g ma i fellelhet� a Szovjetuni� �tjain, l�v�n taxik�nt �s ment�aut�k�nt nem csak az orsz�g nagyjait szolg�lt�k egykor. A kommunista blokk legfels�bb vezet�it k�s�bb ZIL �s Csajka t�pusok hozt�k-vitt�k, b�r Kim Ir Szen, a koreai vez�r – egyik utols� d�szszeml�j�n – 1992-ben is egy 1947-es ac�lk�k, nyitott ZISZ-b�l k�sz�nt�tte honfit�rsait.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.