Ceauseascu bakancsa

Sz�l�haz�j�ban a Bakancs n�vre hallgat a Ceauseascu eln�k rendelet�re kifejlesztett, �s mind�ssze egy �vig gy�rtott t�rpeaut�, a Dacia 500.

H�t �vvel ezel�tt az a h�r kapott sz�rnyra, hogy Rom�ni�ban megkezdt�k egy �j kisaut� sorozatgy�rt�s�t. N�h�ny k�p is �rkezett, de sokkal t�bb nem. Azt�n az aut�kkal kapcsolatos h�resztel�sek leker�ltek a napirendr�l, hogy a hely�ket a politikai h�rad�soknak adj�k �t. A legt�bben elfeledkeztek az akkori aut��ns�ges id�kben �d�t�nek sz�nt apr�s�gr�l, �s senki nem gondolta volna, hogy e k�s�rlet egy darabj�t – �vekkel k�s�bb – a budapesti utc�n l�thatj�k viszont.

A hivatalos nev�n Dacia 500-nak nevezett apr�s�got a nyolcvanas �vek k�zep�n kezdt�k fejleszteni. Ceauseascu eln�k azt a feladatot adta ki a m�rn�k�knek, hogy dolgozz�k ki egy olyan olcs�n el��ll�that� g�pkocsi terveit, amely a n�paut� szerep�t t�ltheti be. K�lts�gcs�kkent�si okokb�l azt is kik�t�tt�k, hogy lehet�leg min�l t�bb alkatr�szt, illetve r�szegys�get vegyenek �t a m�r fut� rom�n gy�rtm�nyokb�l. A tervez�k j�l oldott�k meg a feladatot.

A motor m�g teljesen hazai term�k, igaz, nem n�lk�l�z n�mi nemes sz�rmaz�st. A k�thengeres l�gh�t�sest ugyanis �gy kapt�k, hogy elfelezt�k a Citro�n Visa-sz�rmaz�k Oltcit motorj�t. A karbur�tor azonban m�r a Daci�b�l �rkezett – ennek megfelel�en nagyobb is a kellet�n�l. Az ind�t�motor, a gener�tor szint�n Dacia, mik�nt a benzinszivatty�, amit egy�b meghajt�s h�j�n elektromosan m�k�dtetnek. �rdekes szerkezet a sebess�gv�lt�, amit a k�t�tem� Trabantokn�l megszokott kilincsszer� karral lehet kapcsolgatni. A kar rudazat�t a motort�rbe k�vetve ezek ut�n nem �ri igazi meglepet�s a szeml�l�t: a f�l Oltcit-motorhoz a Trabant v�lt�hoz megsz�lal�sig hasonl� szerkezet csatlakozik.

Teljesen saj�t fejleszt�s a karossz�ria �s a fut�m�, igaz, mindkett� a lehet� legegyszer�bb. El�l a McPherson-felf�ggeszt�s h�romsz�g leng�karra t�maszkodik, stabiliz�tornak nyoma sincs. H�tul m�g egyszer�bb a helyzet, k�t darab, k�t helyen �gyazott hosszanti leng�kar vezeti a kerekeket csavarrug�k �s hidraulikus leng�scsillap�t�k seg�ts�g�vel. A korm�nym� �s a f�krendszer megint Dacia-sz�rmaz�k.

A Dacia 500 gy�rt�s�t 1988-ban kezdt�k meg, �s a forradalom ut�n, 1989-ben hagyt�k abba. Az eltelt egy �v alatt csaknem �tezer kisaut� g�rd�lt le a fut�szalagokr�l, amelyek mindegyik�t belf�ld�n dobt�k piacra.

A budapesti utc�n felt�nt p�ld�ny �rkez�se is hom�lyba v�sz, csak�gy, mint a kocsi m�r hazai �lete. A forgalmi enged�ly szerint az apr�s�g – hossza m�g a h�rom m�tert se �ri el – 1992-ben �rkezett az orsz�gba. Ami ezut�n t�rt�nt, az egy horrorfilm t�m�j�ul is megfelelne. El�sz�r is alaposan megt�rt�k, majd �gy-ahogy rendbe hozt�k. Ezut�n meghib�sodott, de �gy, hogy hirtelen j�tt n�gy egym�st k�vet� gazd�ja sem tudott lelket �nteni bel�. K�zben a vizsg�ja is lej�rt, �s �gy teljesen az ebek harmincadj�ra ker�lt, ami m�ly nyomokat hagyott az aut� k�llem�n. Tavaly fordult szerencs�sre a sorsa, amikor – m�k�d�sk�ptelen�l – megv�s�rolta egy fiatal aut�rajong�, Mucz�n G�bor.

� nem nyugodott bele abba, hogy a kocsit nem lehet �letre kelteni. Bar�taival �zekre szedte a motort, �s hamarosan megtal�lta a hib�t. Illetve a hib�kat, amikb�l egy eg�sz sor akad�lyozta a motor m�k�d�s�t. Ilyen volt p�ld�ul, hogy a szelepek nem fek�dtek rendesen a hely�kre, a karbur�tor nem l�tta el rendesen a feladat�t, �s r�ad�sul t�bb helyen fals leveg�t sz�vott a f�lliteres k�thengeres. A jav�t�s �s a megfelel� f�v�k�kkal val� felszerel�se ut�n a motor m�k�dni kezdett, de tov�bbra is csak nagy fordulaton k�pes vinni az alig hatm�zs�s aut�t.

A n�lunk ritkas�gsz�mba men� t�pus tov�bbi sorsa ugyan�gy bizonytalan, mint el��lete volt. Jelenlegi tulajdonosa szeretn� eladni valakinek, aki folytatn� tov�bb a m�r megkezdett munk�t. Belegondolva, hogy az eg�sz vil�gon legfeljebb �tezer darab l�tezhet a Dacia 500-asb�l, tal�n nem is sok �rte az a 80-90 ezer forint.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.