Turb�nagyhatalom

Teljesen egy�rtelm�, hogy a felt�lt�tt er�forr�sok kezdik kiszor�tani az atmoszferikus benzines egys�geket. Persze, ha olyan motorokr�l van sz�, mint amilyenek a BMW turb�s g�pezetei, akkor teljesen �rthet� ez a trend.

A felt�lt�tt benzines motorok minden kor�bbin�l n�pszer�bbek, aminek t�bb oka is van. Egyr�szt a viszonylag kis henger�rtartalomb�l is hatalmas teljes�tm�nyt lehet kisajtolni, m�sr�szt a felt�lt�s az er�forr�s karakter�re is igen pozit�v hat�st gyakorol, arr�l nem is besz�lve, hogy a teljes�tm�nyhez k�pest nem sz�kik az �gbe a fogyaszt�s. Ennek el�r�s�re t�bb felt�lt�si m�d is l�tezik, melyek k�z�l egy�rtelm�en a turb� a legn�pszer�bb (a BMW csak ezt haszn�lja), csak ut�na j�n a mechanikus elven m�k�d� kompresszor (l�tezik turb�s-kompresszoros felt�lt�s is, l�sd a VW 1.4 TSI-j�t). A turb� m�k�d�s�nek l�nyege, hogy a motorb�l �rkez� kipufog�g�z a turbin�n kereszt�lhaladva igen magas fordulatsz�mot eredm�nyez a munkatengelyen (egyes motorokn�l ak�r 300 ezer fordulat/perc), ami hajtja a kompresszort, �gy pedig hatalmas mennyis�g� t�bbletleveg� juttathat� az �g�st�rbe.

Hat�konyabban!

A BMW motorfejleszt�inek teljesen vil�gos elk�pzel�s�k van arr�l, hogy milyen ir�nyba tart a technika. Arra nem kell sz�m�tani, hogy a sz�v�motorok elt�nnek, de igen kev�s lesz bel�l�k, legink�bb az "alapmotorok" k�z�tt maradnak majd meg. A m�sik ir�nyzat a hibridhajt�sra vonatkozik, eszerint a kisebb BMW-kn�l is bevetik a benzines-elektromos hajt�st, ami jelenleg csak az X6-os �s a 7-es modellekn�l �ll rendelkez�sre. Az elektromotorok r�v�n a rendszerteljes�tm�ny egy n�gyhengeres motorral kar�ltve k�nnyed�n el�rheti majd a mostani a V8-asok�t, term�szetesen j�val szer�nyebb fogyaszt�s mellett.

Az �j n�gyhengeres v�ltja a sz�v� hathengerest

Rengeteg rajong�ja van a BMW soros hathengeres sz�v�motorjainak, de �gy t�nik, r�videsen b�cs�t kell venn�nk a b�rsonyos hang� er�forr�sokt�l. Ugyanis az X1-esben deb�t�lt, 28i n�vre hallgat� 2,0 literes, n�gyhengeres benzinmotor l�nyegesen kisebb fogyaszt�s mellett (az X1-es eset�ben 7,9 l/100 km) ugyanolyan teljes�tm�nyt ny�jt, r�ad�sul a nyomat�k sokkal alacsonyabb fordulaton �bred. Hogy p�tolni tudj�k a hat hengert, term�szetesen sz�mos technikai tr�kk�t vetett be a BMW. Kett�s vez�rm�tengely-�ll�t�st (Vanos) �s v�ltoz� szelepvez�rl�st (Valvetronic) alkalmaz a gy�rt�, �m tal�n a legfontosabb az �j er�forr�s felt�lt�rendszere, amely a "Twin-Scroll" elv szerint m�k�dik, azaz a csatorn�kat a kipufog�-le�ml�ben �s a turb�felt�lt�ben egyar�nt megosztva, k�t-k�t henger kiszolg�l�s�ra alak�tott�k ki. A kipufog�g�zok �gy spir�lvonalban �rkeznek a turbinaker�kre, az alacsony fordulatsz�mtartom�nyban k�l�n�sen alacsony ellennyom�st eredm�nyezve - teh�t a turbinaker�k k�sedelem n�lk�l k�pes er�teljes felp�rg�sre.

Mindezek eredm�nye 245 l�er� �s 350 Nm, �gy az X1-es nagyon fick�s: 6,1 szekundum alatt �ri el �ll� helyzetb�l a 100 km/�r�t. A hat�konys�g mindezeken t�l nagyban k�sz�nhet� a k�zvetlen benzinbefecskendez�snek (High Precision Injection) is. A szelepek k�z�tt centr�lisan elhelyezked� m�gnesszelepes injektorok 200 bar maxim�lis befecskendez�si nyom�ssal gondoskodnak az �zemanyag rendk�v�l pontos adagol�s�r�l. A gy�jt�gyertya k�zvetlen szomsz�ds�g�ban bejuttatott benzinsug�r egyenletes �s k�l�n�sen tiszta �g�sfolyamatot eredm�nyez, mik�zben a k�zvetlen�l befecskendezett benzin h�t�hat�sa a hagyom�nyos befecskendez�s� felt�lt�tt motorok�n�l j�val magasabb s�r�t�si ar�nyt tesz lehet�v�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.